Bérpótlék Átalány Számítása
A készenlét és ügyelet pótlékátalánya esetén azonban lehetőség van olyan átalány megállapítására is, amely a ledolgozott időre járó munkavégzés díjázását és az ehhez kapcsolódó bérpótlékot (ügyeleti és készenléti pótlékot) is tartalmazza. A pótlékátalány arányos részének meghatározása a havibér időarányos részének meghatározására vonatkozó szabály szerint történik, vagyis a pótlékátalány meghatározott időszakra járó részének számításánál a pótlékátalánynak az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét kell megszorozni az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órával. Példa: A teljes munkaidős munkavállaló munkaszerződése szerinti havi bére 150 000 Ft, műszakpótlék átalánya 25 000 Ft, vasárnapi pótlékátalánya 8 000 Ft. 2016. február 1-től 3-ig gyermekével gyermekápolási táppénzt igényelt - a munkáltató nem kifizetőhely, így táppénzt nem folyósít – valamint a jelenléti ív szerint február 15-től 19-ig (5 munkanap) szabadságon volt. A hónap végi bérszámfejtésnél két dologra is kell ügyelni a pótlékátalány miatt.
Átalány szó jelentése a WikiSzótár.hu szótárban
Melyek azok a módszerek, amelyek még ennél is egyszerűbb elszámolást tesznek lehetővé? Alapvetően két egyszerűsítési lehetőség van, a bérpótlékok beépítése az alapbérbe vagy havi átalánydíjazás megállapítása. Fontos kiemelni, hogy ezeket az egyszerűbb elszámolási módokat a munkáltató csak abban az esetben alkalmazhatja, ha a munkaszerződésben vagy annak módosításában kifejezetten megállapodott erről a munkavállalóval. A munkáltató egyoldalúan a munkavállaló egyetértése hiányában az Mt. általános pótlékszámításra vonatkozó szabályai szerint köteles eljárni. Mit kell tudni az alapbérbe foglalt bérpótlékról? Abban az esetben, ha a felek a munkavállaló alapbérét azokra a különös körülményekre figyelemmel állapították meg, amelyek egyébként a bérpótlék fizetési kötelezettséget megalapozzák, az Mt. megengedi, hogy a felek megállapodjanak abban, hogy a munkáltató nem köteles külön bérpótlékot fizetni a munkavállaló részére, hanem a munkavállaló részére csak az alapbére jár, amely a bérpótlékokat is magában foglalja (például, ha az éjszakai portás alapbérét az éjszakai munkavégzésre figyelemmel magasabb összegben állapították meg, akkor csak alapbérére jogosult és bérpótlékra nem).
- Bérszámfejtés a gyakorlatban - 3.4. A bérpótlékokra vonatkozó általános szabályok (pótlékátalány, alapbérbe foglalás) - MeRSZ
- Rövid frizura
- Eladó lakás miskolc pozsonyi utca
- Ajandek utazas szoveg a z
- A kis emma
- Khr lista törlése
- Baja budapest távolság km 5
- Eu tb kártya igénylés ügyfélkapu
- Távolléti díj megállapításának különleges esete - gazdasági, pénzügyi, adózási portál
- Ip alhálózati maszk számítása
Számítása
Ehhez kapcsolódóan pedig, amikor szabadságon van a munkavállaló, figyelembe veszem az irányadó időszakot. Ha minden hónapban kapja a havi összeget, de ugye volt ezalatt szabadságon is, akkor csak a ténylegesen munkában töltött idő (szabadságot kivéve) órájával osztom az irányadó időszakban megkapott pótlékátalányt? Előre is köszönöm a segítséget! 2019. 03. 11. Pótlékátalány megállapítása Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne. Dolgozóink esetenként szombaton és vasárnap is dolgoznak, vendéglátóhelyet és élelmiszerboltot üzemeltetek. A hétvégi pótlék számítása bonyolultnak tűnik, ezért van-e rá lehetőségem, hogy pótlékátalányt alkalmazok, amit a munkaszerződésbe is foglalok. Nem szeretnék munkaidőkeretet és elszámolási időszakot bevezetni. E bevezetése nélkül van-e lehetőség a pótlékátalány alkalmazására. Ehhez kapcsolódó kérdésem még, hogy mi alapján számítsuk ki a havi pótlékátalányt. Mielőbbi válaszát köszönöm. 2018. 01. 16. Pótlékátalány megszűnése Adott egy cég, ahol pótlékátalányt kívánunk bevezetni a dolgozóknak a műszakpótlék kiváltására.
Köszönettel: Lívia 2017. 02. 08. Pótlék kifizetése távollét esetén Tisztelt Adózóna! Az alábbi kérdés merült fel: a munkáltató szeretné bevezetni az alapbért + magasabb összegű pótlékátalányt (ez kiváltaná a kötelezően esetlegesen fizetendő pótlékokat). Távolléti díj esetén az Mt. 148. § írja elő, hogy a megelőző hat hónapra kifizetett alapbér és pótlék(átalány) alapján kell kifizetni a távolléti díjat. Ez a gyakorlatban úgy valósulna meg, hogy a szabadság idejére is alapbér és pótlékátalány kerül kifizetésre, mint a ledolgozott munkanapokra. De a törvényből nem egyértelmű – mivel figyelembe veszi a megelőző hat havi pótlékokat és az alapján számolja a szabadságos napokra a távolléti díjat –, hogy akkor gyakorlatilag a szabadság ideje alatt több bért kap a munkavállaló, mint a fix havi bére, mivel így duplán kerül a pótlékátalány kiszámolásra? Megkapja a havi alapbért + a fix pótlékátalány a hónap minden munkanapjára + a szabadságos napokra számol még pótlékátalányt a távolléti díjra vonatkozó szabályok alapján?
Ez azt jelenti, hogy a pótlékátalány meghatározott időszakra járó részének számításánál a pótlékátalánynak a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szoroznunk kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával. Például az adott hónapban 20 munkanap van, dolgozónk részére járó teljes havi pótlékátalány összege 200. 000 forint, napi munkaideje 8 óra. 10 munkanapra kell megállapítanunk az arányos pótlékátalányt, akkor ennek kiszámítása így fog kinézni: És most nézzük a számokat! (200. 000 / 160) * 80 = 100. 000 forint lesz. A távolléti díj számításakor hogyan kell figyelembe vennünk a bérpótlék átalányt? A távolléti díjat a) az esedékessége időpontjában érvényes alapbér (136. §), pótlékátalány (145. §), b) az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett ba) teljesítménybér (150. §), bb) bérpótlék (151. §) figyelembevételével kell megállapítanunk. Tehát, amennyiben havi átalányt is számfejtünk, abban az esetben azt is a tárgyhónapból kell figyelembe vennünk, ugyanúgy, mint az alapbért.
Emellett a felek megállapodása főszabály szerint a munkavállaló előnyére térhet el a bérpótlékokra vonatkozó törvényi rendelkezésektől azzal, hogy az Mt. 136. § (2) bekezdése szerinti rendelkezéstől, miszerint a bérpótlék számítási alapja a munkavállaló egy órára járó alapbére, a felek megállapodása a munkavállaló hátrányára is eltérhet. Visszatérve a kérdésre, a fentiek szerinti eltérő megállapodás hiányában a bérpótlék számítási alapja a munkavállaló egy órára járó alapbére. A bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a havi alapbér összegét általános teljes napi munkaidő esetén 174 órával, rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a 174 óra arányos részével kell osztani. E számítási szabály egységes és könnyen alkalmazható a munkáltató által, hiszen a havi alapbér összegét kötelezően tartalmazza a munkaszerződés, amely minden esetben időbér, így csak az osztószámmal történő egyszerű osztási műveletet kell elvégezni, amelynek eredménye a pótlékszámítás alapjául szolgáló egy órára eső bér összege.