Vagy magyar vállalkozás alapít a szomszédos országok valamelyikében céget, vagy a határon túli vállalkozás alapít céget Magyarországon, amelybe a befektetés megvalósul - a tőkebefektetéseknek minden esetben van magyarországi pillére. A fejlesztésekre kínált befektetésének maximuma 480 millió forint, innovatív cégek esetében ennek duplája jellemzően 3-7 éves időtávra. A tőkealap által megszerzett tulajdonrész nagysága főszabályként 10-49 százalék között lehet ("csendestársi" befektetés); exitpolitikája az alapítói-menedzsmenti kivásárlást tekinti prioritásnak, az ettől való eltérésről az alapítók és a tőkealap közösen döntenek. Az IPR-Insights független szakértőként kínál átfogó szoftvereszköz-gazdálkodási (SAM) megoldásokat és licenctanácsadást nagyvállalatoknak. E komplex feladat működtetéséhez az informatikai, számviteli és jogi vonatkozások és összefüggéseik pontos ismerete és átlátása szükséges. E szaktudásnak a vállalati szervezeten belüli kiépítése és folyamatos fejlesztése többnyire nem gazdaságos.
A Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőkealap 465 millió forint befektetéséről döntött a magyar tulajdonú IPR-Insights CEE Kft. -be. A speciális feltételek mellett létrejött tőkebefektetés a szoftvergazdálkodással és licenctanácsadással foglalkozó társaság nemzetközi terjeszkedési stratégiáját segíti. A cégcsoport 2018. évi árbevétele várhatóan meghaladja a 600 millió forintot, ami több mint 30 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőkealap (KMVA) a növekedni képes magyar mikro-, kis- és középvállalkozások Magyarországgal határos országokat érintő piaci megjelenését és hosszú távú, vállalkozások közti határon átnyúló együttműködését finanszírozza. A most bejelentett 465 millió forintos befektetése az IPR-Insights romániai terjeszkedését és új szoftvergazdálkodási (SAM, Software Asset Management) célszoftvereinek fejlesztését segíti. A KMVA a befektetést szakaszosan, több részletben valósítja meg és folyamatosan figyelemmel kíséri annak felhasználását.
Csuhaj V. Imre, az alapot kezelő Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta: "A Kárpát-medencei régió vállalatainak versenyképessége azon múlik, hogy mennyire tudnak bekapcso lódni a digitalizáció mindent átható folyamatába. Minden vállalatnak elemi érdeke, hogy az elérhető legkorszerűbb, biztonságos és jogtiszta szoftverekkel működjenek. Az IPR-Insights csapata ebben tud kima gasló színvonalú tanácsadást nyújtani, amit eddigi dinamikus fejlődésük is bizonyít. A tulajdonosok, a korábbi befektető Bonitás Zrt. és mi egyaránt stratégiai célnak tekintjük a több országban sikeres, régiós cég nemzetközi terjeszkedését". Az IPR-Insights International Zrt. 2015-ben a Bonitás Kockázati Tőkealap-kezelő (ma: Bonitás Befektetési Alapkezelő) Zrt. tőkebefektetése révén kezdett nemzetközi terjeszkedési terveinek megvalósításába. Az akkor 230 millió forint éves árbevételt elérő magyar cég Varsóban nyitotta meg első külföldi irodáját, és most Románia felé nyit. Ennek okairól Zsoldos Sándor, az IPR-Insights International Zrt.
Magyarországon 2006 óta egyetlen szélerőmű építésére sem adtak ki engedélyt A szomszédos Romániában az elmúlt években hatszorosára nőtt a beépített szélerőmű-kapacitás, állami ráfordítás nélkül. A román szélkerekek névleges teljesítménye pedig összesen már másfélszerese a paksi atomerőműének. Kihívások és ellenérvek A Roland Berger egy 2015-ös tanulmánya szerint a tagországoknak, az iparági szereplőknek nemcsak a változó jogi szabályozással, de azzal is szembe kell nézniük a jövőben, hogy a legtöbb európai országban alig maradt olyan szárazföldi helyszín, amely légmozgását tekintve kedvező hely lehet szélerőművek telepítésére. Egy másik tényezőt a tiltakozók különböző csoportjai jelentik; állampolgári szerveződések, önkormányzatok gyakran ellenzik a szélerőműparkok telepítését, ami a beruházók számára nehezített pályát és kockázatot jelent. Az ellenzők kifogásai között szerepel a vizuális környezetszennyezés és a zajszennyezés, illetve a helyi madárpopulációk veszélyeztetése. Ahogyan azt az idei friss tanulmány is megjegyezte, mégis jelentős tényezőnek ígérkezik az európai energiapiacon a szélenergia, és ha meg is kell birkózni az Európai Bizottság által előirányzott csökkenő állami támogatásokkal, az ellenzők érveivel és az élesedő versennyel, a mérséklődő jövedelmezőséggel, azért olyan potenciált jelent, amellyel jelentősen számolhat a kontinens energiapiaca.
Nagy iramban fejlődők A szélenergia-ipar fejlesztéséhez nagyon jó elhelyezkedéssel rendelkező Lengyelország egyelőre messze Németország, Spanyolország és Dánia mögött helyezkedik el a piacon, de nagy fejlődési potenciállal rendelkezik. A szélerőművekben termelt energia legnagyobb része főként az ország északi részén található 22 nagy szélenergia-telepről származik, ám az 5, 5–7 m/sec átlagos szélerősség mellett a beruházók az ország egyéb területein is jelentős kapacitásokat helyezhetnek el. A "Szélenergia-ipar fejlődési víziója Lengyelországban 2020-ig" c. jelentés szerint a szélerőművek részesedése az elektromosenergia-termelésben 2020-ra 17%-ra fog növekedni. Portugália egy év alatt – 2012 és 2013 között – 22 százalékkal bővítette a szélerőműparkját, az ország áramtermelésének 7, 5 százaléka már három évvel ezelőtt ezekben a létesítményekben zajlott. A portugál Megújuló Energia Társaság már regisztrált olyan négynapos időszakot, amikor az ország kizárólag megújuló energiából, így részben szélenergiából nyert áramot használt.
A sakkfeladványok világához tartoznak mindazok a feladatok, amelyek a sakktáblán felállított álláshoz valamilyen követelményt fűznek: Mattot kell adni 2, 3, 4, stb. lépésben (ezek a matt feladványok, vagy direkt matt feladványok); illetve nyerésre, vagy döntetlenre vezető lépéssorozatot találni (ezeket a feladatokat tanulmányoknak, végjátékoknak vagy végjáték-tanulmányoknak egyaránt nevezik). Ezek a sakkjátszma szabályait, logikáját, jellegét követik. Már a középkorban megjelentek azok a "feltételes feladványok", amelyekben különleges kikötések voltak: megadott bábbal kellett mattot adni, adott mezőn kellett a királyt bemattolni, stb. A XIX. század első felétől népszerű az önmatt (amikor világos arra kényszeríti sötétet, hogy az mattot adjon neki), az 1920-as évektől pedig a segítőmatt (szabadmatt, véletlenmatt), amelyben a két fél egymást segíti azért, hogy sötét mattot kapjon. A további, újabb műfajokról itt nem írunk. Feladványszerzőink a magyar sakkozás hírét már a XIX. század második felétől folyamatosan és eredményesen terjesztették a nagyvilágban: Európa, majd a nagyvilág sakkfolyóiratai, sakkrovatai közölték feladványaikat, mutatták be versenysikereiket – nevük mellett feltüntetve, hogy hol élnek!
Európa országai 2. szerző: Ffgyrs2019 Földrajz
Magyarország szomszédos országai: főváros és zászló
Kárpáti Judit a szerző cikkei