A mésztufa barlang igazi ritkaság, Európa szerte is csak néhány ilyen képződmény létezik. A barlangot egy félórás séta keretében fedezhetjük fel. A szállodával szemben egy másik barlangot találunk. A Szeleta barlang egy meredek emelkedőn közelíthető meg, mely emelkedő a Szelata tetőben végződik. Megéri azonban idáig felküzdeni magunkat, a gyönyörű kilátás kárpótol fáradozásainkért. A Szeleta barlang nevezetessége a századelőn a barlangból előkerült több százezer éves pattintott kőeszközök. Gyakran emlegetik a barlangot, mint a magyar őslénykutatás szülőhelyét. A barlangtúra harmadik állomása az István cseppkőbarlang, a szállodától körülbelül ötszáz méterre találjuk. A mostani bejáratához képest a barlang eredeti bejárata magasabban van. Feltárásához érdekes történet fűződik. A barlangra úgy akadtak, hegy egy kutya beleesett a barlang bejáratába és a kimentése során fedezték fel a földalatti járatokat. A bejárattól ötvenöt méter hosszú folyosó vezet a barlang Nagytermébe. Tovább haladva a Kilátóban tiszta és szép képződményeket láthatunk.
A tó vízmélysége helyenként eléri a kilenc métert is. Vízhőmérséklete nem igazán teszi alkalmassá a fürdőzésre, a nyári vizes tevékenységek közül a csónakázást és a vizibiciklizést választhatjuk. A tó dél-kelti partján áll a Palota Szálló. Az ország egyik legszebb szállodája 1927-1930 között épült Mátyás király korát idéző, neoreneszánsz stílusban. A négyemeletes szálloda főhomlokzata a tóra, déli homlokzata a Szinva völgyére néz. Az épületet támfalakkal erősítették meg, melyek eredeti, statikai funkciójuk mellett teraszos sétányként is szolgálnak. Az építészeti megoldásnak köszönhetően gyönyörű függőkert alakulhatott ki a szálloda közvetlen szomszédságában. A szálloda csúcsos tornyából, illetve a függőkertből gyönyörű kilátás nyílik a Hámori tóra és a völgy többi részére is. A függőkertből látható a Szinva patak húsz méteres vízesése is, ami az ország legnagyobb vízesése. Nem csak nyáron szép látvány, a téli jégbe fagyott vízesés sokak szerint a nyári látványt is felülmúlja. A vízesés lábánál található az édesvízi mészkőben létrejött Anna, vagy más néven Petőfi barlang.
A parkolók is az ablak alatt vannak egy-egy autó melegítésekor 5 percig is hallható és érezhető a diesel motor minden hátránya. Étterem, belső udvar, loggia, recepció megjelenése és hangulata. Toronykilátó és a kiállítás. 2020. június 20. az értékelés napja Ételek, italok a környezet és nem utolsó sorban a segítőkész és Kedves Személyzet!!! 2020. június 18. az értékelés napja Wc tartály töltő szelepe mindíg felakadt így nem telt meg a tartály. Ha nem tudtam volna hogyan kell megjavítani zavart volna. Zuhany ajtónál kifolyik a víz. Nyugalom, csend, kényelem. 2020. június 16. az értékelés napja Nem volt olyan. Nagyon tetszett, hogy a szálloda megőrizte hangulatát, régi báját, előkelőségét. 2020. június 14. az értékelés napja Agnes 10-en tartják hasznosnak A liftben kopott szonyeg (5e Ft lenne a csere). A vacsorara kapott kacsa csupa szor, toll, tok.... Az eloetel no comment. A 70 ezres/ejszaka arba nem fer bele egy damaszt szalveta. Furdoszobaban az almennyezet torott. Reggelinel kihozzak az etelt, de nincs evoeszkoz, nincs kenyer, mindenert szolni kell kulon ( joghurt vagy gyumolcs mar fel sem merult).
A Bükk erdeiben kanyargó kisvasút megépítését 1917-ben határozta el a Tótsóvári Magyar Királyi Erdőhivatal, hogy megkönnyítse a fa kitermelését és szállítását. A megvalósításhoz versenytárgyalást hirdetett a Szinvavölgyi Erdei Vasút nyomvonalának megtervezésére. A kivitelezési megbízást 1920 februárjában Modrovich Ferenc erdőmérnök kapta meg, aki megtervezte a Mélyvölgyi völgyhidat és a hozzá vezető vonalszakaszokat. A beruházást a trianoni elcsatolások miatt fel kellett gyorsítani, mert a korábban Erdélyből és a Kárpátaljáról érkezett faszállítmányokat a bükki kitermeléssel és szállítással próbálták meg pótolni. A Miskolc-Fáskert - Lillafüred - Garadna közötti kisvasúti fővonal 1920. november 4-re készült el, hossza 17, 7 kilométer volt, és a hónap közepén Garadnáról már meg is érkezett a Miskolc központjához közeli Fáskertre az első fával megrakott szerelvény. 1921 végén adták át a forgalomnak a Modrovich tervei alapján készített 3 kilométeres ládi, 1922-ben a 2 kilométeres kerekhegyi, 1923-ban a 11 kilométeres parasznyai, 1924-ben pedig 4, 5 kilométeres tatárároki szárnyvonalat.
Érdemes belépni rajta. Forrás:
A Hámori-tó és a Szikla, az egykori katonai objektum. Fotó: Tóth Judit Ahogy a Hámori-tó partján nézelődtem, megszólított egy férfi, aki az egyik csónakkal kötött ki éppen. Mint megtudtam tőle, a csónakkikötőt a Lillafüred Alapítvány működteti, s amíg a szép őszi idő kitart, addig ő is itt lesz és várja a csónakázni vágyókat. Aki a Palotaszálló monumentális épületére igazán jó rálátást szeretne, annak mindenképpen a vízről kell azt megnéznie. A csónakokhoz nem egyszerű lejutni, a kis kikötő lejárata elég eldugott helyen, a kanyarban álló bazár mögötti kis ösvényen van. Miközben csónakáztunk az úr mesélt Lillafüred és környékének múltjáról, a partra kiérve pedig régi képeslapokat is mutatott, melyek között több olyan lap is volt, amelyek a szálló megépülése előtt mutatták a környéket. Szóba került a szemközti part rejtélyes építménye, a Szikla is, melynek ma is látható betonépülete a hegy belsejében kialakított járatokban folytatódott. A hajdani katonai objektumot a 90-es években zárták be, a betonépületben később volt diszkó és turistaház is, ma üresen áll, és szó mi szó, nem mutat túl jól.
Fotó: Tóth Judit Míg Herman Ottó tudományos eredményeiről sokat tudunk, magánéletéről alig valamit. Az emlékház kiállításán életének ebbe a részébe is beleláthatunk. Herman Ottó nagy szerelme a pályakezdő színésznő, Jászai Mari volt. Levelezésükből kiderül, hogy fontosak voltak egymásnak, kapcsolatuk azonban sosem teljesedett be, Jászai Mari végül egy másik férfihez ment feleségül. Herman Ottó nagy szerelme a pályakezdő színésznő, Jászai Mari volt. Levelezésükből kiderül, hogy fontosak voltak egymásnak, kapcsolatuk azonban sosem teljesedett be, Jászai Mari végül egy másik férfihez ment feleségül. Herman Ottó a szakítás után a munkájába temetkezett, és már mindenki elkönyvelte örök agglegénynek. 50 éves korában azonban rátalált a szerelem, a nála 20 évvel fiatalabb írónő, Borosnyai Camilla személyében, aki nem csak hű társa, de segítője is lett férjének. Herman Ottó ugyanis gyerekkora óta nagyothalló volt, ezért felesége vele tartott fontos találkozóira, és lejegyzetelte férjének az ott elhangzottakat.