augusztus 9, 2017 A köznevelési törvény változásai 2017 nyarán A következő tanévben életbe lépő, illetve érvényben lévő törvénymódosítások kapcsán csak kapkodjuk a fejünket. Augusztus 24-én megrendezésre kerülő tanévindító konferenciánkon részletesebben is belemegyünk a változások megvitatásába, most csak néhányat említünk a teljesség igénye nélkül. Külföldi iskolai kirándulás, határon túli kirándulás, többnapos tanulmányi kirándulás A köznevelési törvény most beiktatott, 2017. június 17-től hatályos rendelkezései meghatározzák a külföldi iskolai kirándulás fogalmát, a külföldi iskolai kirándulásokkal összefüggésben szabályozzák a köznevelési intézmény kártérítési felelősségét, továbbá ilyen kirándulások szervezése esetén a köznevelési intézménynek felelősségbiztosítás megkötését írják elő. Az új rendelkezések szerint a külföldi iskolai kirándulás azonos nevelési-oktatási intézménnyel tanulói jogviszonyban álló legalább hét tanuló részvételével, a nevelési-oktatási intézménnyel foglalkoztatási jogviszonyban pedagógus- vagy nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy felügyeletével megszervezett, a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII.
2019. augusztus. 31. 17:57 Országos diáksztrájk készül szeptember közepén – videó A köznevelési törvény módosítása ellen a Kossuth Lajos térre szervezett tüntetésen jelentették be. 2019. 16:26 Országos diáksztrájkot hirdettek a Kossuth téri tüntetésen A köznevelési törvény módosítása ellen tüntetnek a Kossuth téren, szeptember 13-ára diáksztrájkot jelentettek be. 2019. 30. 14:24 Alkotmánybírósághoz fordul az ellenzék a köznevelési törvény módosítása miatt Alkotmánysértő és jogállamellenes a módosítás az ellenzék szerint. Az ellenzék szerint traumákat, sérüléseket és különféle hátrányokat okoz a kormány a gyerekeknek. 2019. 05:38 Hatévesen iskolába küldhetik a gyerekeket, csak nem tudni, ki dönt erről Jövőre már csak engedéllyel lehet elhalasztani a beiratkozást, azt azonban nem tudni, minek alapján. Ahogy az is rejtély, ki dönt a gyerekek iskolai érettségéről. 2019. július. 24. 15:59 Vekerdy: Engedelmes rabszolgákat nevelünk A pszichológus úgy jellemezte a köznevelési törvény módosítását, hogy katasztrófa a gyereknek és katasztrófa a társadalomnak is.
Mivel a módosító indítvány benyújtója szerint a kisgyerekek lemaradozása nagyon sokszor már az óvodában megkezdődik, ezért 2015-től egy külön jelzőrendszer segítségével már ebben az életkorban azonosítanák a veszélyeztetett nebulókat. Ennek köszönhetően jelentős mértékben csökkenthető lenne a későbbi lemorzsolódás mértéke, illetve annak milliókat felölelő társadalmi költsége is.
A teljes írást a Joggyakorlat a közoktatásban 2019 februári számában olvashatja. Pedagógusok és alkalmazottak §. (4b) A köznevelési szaktanácsadói névjegyzék tartalmazza a névjegyzékben nyilvántartott szaktanácsadó alábbi adatai nyilvánosak: a) természetes személyazonosító családi és lakcímadatát, utóneve, b) végzettségét és szakképzettségét, elektronikus levelezési címe, c) a szakterületének jogszabályban meghatározott megnevezését, megnevezése, d) nyilvántartásba vételi számát. száma. (4c) A (4a) bekezdés szerinti névjegyzék a (4b) bekezdés c)-d) pontja tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. (4d) A köznevelési szaktanácsadói névjegyzékbe történő felvételre, a névjegyzékből történő törlésre és eltiltásra, a hatósági ellenőrzésre és a személyes adatok kezelésre vonatkozó eljárás során a 82. § (9)–(12) bekezdését kell alkalmazni. ………….. §. (1) A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy (4) A pedagógusigazolvány elkészítésére irányuló eljárásban a munkáltató – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszerrel, elektronikus úton terjeszti elő a pedagógusigazolvány elkészítésére irányuló kérelmet, és tesz jogszabályban meghatározott más eljárási cselekményeket.
Szólt arról is, hogy ehhez kapcsolódik a tankötelezettség megszűnésére vonatkozó szabályozás módosítása. Rögzítenék, hogy a hatályos 16. életév betöltésének napja helyett a tanév végéig tartana a tankötelezettség. A köznevelési intézmények által ellátható feladatok körének bővítését, a többcélú intézményekre vonatkozó szabályozás kiegészítését is indokoltnak tartották - jelezte, és kitért arra, hogy a gyógytestnevelés, a konduktív pedagógiai ellátás és a kiemelten tehetséges gyermekek és tanulók ellátása mint pedagógiai szakszolgálati feladat, ne csak a pedagógiai szakszolgálati intézményben, hanem a nevelési-oktatási intézményben is ellátható lenne a jövőben. Az államtitkár jelezte: a törvényjavaslat lényeges pontja, hogy a pedagógiai-szakmai szolgáltatások és egyes jelenlegi kormányhivatali hatáskörök az Oktatási Hivatalhoz kerülnek át. Több uniós projekt gazdájaként, a hivatal jelenleg is szervez pedagógus-továbbképzéseket, és foglalkozik a pedagógusok minősítésével. A szaktanácsadási feladatokat szintén indokolt az OH-hoz telepíteni - közölte.
A pedagógusképesítési előírások változása (99. §) Rendszeresen kerülnek az iskolák látókörébe olyan szakemberek, akik az adott tantárgy tartalmi követelményeit ismerik, arra felkészítést kaptak a felsőfokú tanulmányaik során, ám pedagógus szakképzettséggel nem rendelkeznek, vagy ha pedagógus szakképzettséggel rendelkeznek is, nem az adott tantárgy vonatkozásában, viszont kétségtelenül ahhoz kapcsolódó szakterületen. E személyek sok esetben a megfelelő pedagógus szakképzettség megszerzését is vállalnák, de a diploma megszerzéséig nem lehetett őket még átmenetileg sem alkalmazni az Nkt. szigorú rendelkezései alapján. Ezeket a jelzéseket meghallva egy bizonyos szűk körben és feltételekhez kötötten, kismértékben lazított a jogalkotó a pedagógus-munkakör betöltésének követelményein. Milyen munkakörökről és szakmai területekről van szó?
Az objektív felelősségből adódóan a kimentési okok rendkívül szűkösek: az iskola, a kollégium, a gyakorlati képzés szervezője csak akkor mentesül a kártérítési felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok (lényegében vis maior, például természeti csapás) idézte elő. A károsult (a tanuló) kizárólagos önhibája a kártérítési kötelezettség alóli mentesülést eredményez. A bíróság az eljárásban vizsgálja a felek közrehatását a kár létrejöttében, ennek alapján állapítja meg az esetleges kármegosztás mértékét. Ez azt jelenti, hogy az iskolának a kárnak csak azt a részét nem kell megtérítenie, amelyet a károsult elháríthatatlan – és nem vétkes (szándékos vagy gondatlan) – magatartása okozott. A törvénymódosítás eredményeként, új elemként a köznevelésről szóló törvény 59. §-a új (3a) bekezdéssel egészült ki, amely a tanulmányi és a külföldi iskolai kirándulások esetében a főszabálytól eltérő kártérítési szabályt vezetett be. Ez alapján ilyen esetekben a köznevelési intézmény a tanulónak okozott kárért a kártérítési felelősség általános szabályai szerint felel.