Én nem így tennék, de kétségtelen, hogy a tesztautó hátrafelé látványosan szűkülő vonalaival, metálkék színével, vékony küllős felnijeivel és sötétített üvegeivel csinos darab. Minimálisan változtattak a lökhárítókon, ez a legelterjedtebb Avantarde-hűtőmaszk. Az AMG-változatok sokkal feltűnőbbet kapnak, míg az Exclusive klasszikus elrendezésűt és kiálló csillagot Fotó: Csudai Sándor - Origo Látogatása apropóját, a 2018-as ráncfelvarrást viszont alig lehet észrevenni rajta, egyedül az első-hátsó lámpák rajzolata tűnik másnak. Valójában pont a Multibeam LED-fényszórók jelentik az egyik fő újdonságot, melyek távfénye akár 650 méterre elvilágít. Ráadásul folyamatosan bekapcsolva maradhat a reflektor, mert úgy állítja mindig a fénycsóvát, hogy ne vakítsa el a szembejövőket. Nagyon kényelmesek a komfortülések, a jobban felszerelt modellek pneumatikus kivitelben kapják, vagyis felfújható oldal- és gerinctámasszal. Természetesen masszázsfunkcióval is kérhetőek Fotó: Csudai Sándor - Origo Elképesztő fényárt varázsol az éjszakába, miközben a rendszer intelligensen változtatja a nyalábot kereszteződéseknél, körforgalmakban és kanyarokban, sőt, külön az országút vagy az autópálya sajátosságaihoz is átállítja.
A csomagtér papíron mindössze 30 literrel lett nagyobb, 485 literes, de a valóságban természetesen sokkal több fér a kombiba – főleg, ha tetőig megrakjuk – és könnyebben pakolható, ha pedig lehajtjuk a hátsó üléseket, háromszorosára nő az űr (1500 l). Sportosan lefelé ível az oldalablakok felső vonala Itt most nagyjából be is fejezhetném a cikket, hiszen megvolt rovatunk lényege, hogy röviden, a különbségekre, újdonságokra koncentrálva bemutatjuk azokat a modelleket, melyeknek egy másik változatát korábban már próbáltuk. Itt a fontos újdonság az öblös far, a többi ugyanaz, de, mivel én sokmindent másképp látok, mint Rácz kolléga, a cikk még nem érhet véget. Alapállapotban közel 500, lehajtott hátsó ülésekkel 1500 literes a csomagtér A dízelmotor alapjáraton elég hangos, fordulaton is van egy jól hallható, mély, búgó hangja. Mivel mérőeszközünk nincs, az egyén szava dönt. Postást nem zavarta, szerintem egy tízmilliós kocsi utasterébe ne szűrődjön be ennyi zaj. A motor egyébként nem is jár olyan szépen, amíg állunk a lámpánál, egyértelműen érezni, hogy időről időre aprókat ránt a karosszérián.
Ez családi autónál mind rendben is volna, viszont akkor lehetne puhább a futómű, vagyis az AMG csomag megvásárlása kifejezetten ésszerűtlen döntés. Hűvösen elegáns, helyenként sportos a belső tér A kormányzás is elég szimulátoros, vagyis egyedül a futómű a kakukktojás, minden más olyan, amilyennek rendes családi autóban lennie kell, szóval tényleg nehéz megérteni, miért nem lett komfortosabb a rugózás. És ha már a kormánynál tartunk, olyan kemény bőrrel varrták, hogy először azt hittem, műanyag. Ez volt életem legrosszabb fogású bőrkormánya. Erõs közepes – Mercedes-Benz C220 CDI Avantgarde T-modell Gyorsan fellapoztam a régi mercis írásaimat, hogy leellenőrizzem saját magamat, és megnézzem, esetleg nem állok-e túlságosan negatívan, vagy túl szigorúan a márkához, de azt tapasztaltam, eddig az összes autójuk vagy tetszett, vagy nagyon-nagyon tetszett. Még a kis B 200 Turbóban is egyértelműen éreztem azt a felsőbbrendű, higgadt mercédeszséget, amit ebből a kocsiból hiányoltam. Ha a C 220 CDI-nek valami kevésbé patinás embléma lenne az orrán, nagyjából négy csillagot érdemelne, így hármat adnék neki, ha a rendszerünk képes lenne elfogadni többféle értékelést.
Nagyítóval kell ugyan keresni a külső változásokat, de a lemezek alatt alaposan megújult a Mercedes C-osztály. Digitális műszerfala és LED-fényszórói mellett fő attrakciója az új, kétliteres dízelmotor, amely sok kételyt eloszlathat a technikával kapcsolatban, ha még nem késő. Persze a műfajban továbbra is egyedülálló légrugók mellett sem mehetünk el szó nélkül, de mindennek súlyos ára van. Jobb oldali külső visszapillantó tükör, ötsebességes váltó, autórádió – bizony, ezek mint felárasak voltak a híresen fapados alapfelszereltségű 190-es Mercedesben, kétliteres szívódízel alapmotorja pedig 72 lóerőt tudott hadrendbe állítani. Ez volt az 1982-ben bemutatott Baby-Benz, a márka első lépése az addig túl plebejusnak tartott középkategóriában, igényes tervezéssel és elpusztíthatatlan technikával. Minden ötödik eladott Mercedes még ma is C-osztály. Ahhoz, hogy egy így is maradjon, története legalaposabb ráncfelvarrását kapta, bár ez alig látszik rajta. Galériához kattintson a képre! Fotó: Csudai Sándor - Origo Mára, négy C-osztály generáción túl ebben a – messze nem legkisebbnek számító - méretben közel tízmillió autót adott el a Mercedes, és a SUV-uralom ellenére is fenn tudja tartani az érdeklődést.
Nincs többé külön bajusza a tempomatnak, helyette a kormányküllőkön új kapcsolók jelentek meg, és friss az oldalanként egy-egy érintőpados felület (fedélzeti számítógéphez, infotainment-funkciókhoz). Lecserélték a kormánykereket, erre költöztek át a távolságtartó tempomat kapcsolói. Rövid ideig tartani tudja a sávot (15 másodperc után viszont meg kell fogni a kormányt), sőt, ha balra indexelünk, önállóan végre tudja hajtani az előzést is sztrádán Fotó: Csudai Sándor - Origo Maradt a kardánalagúton, nagyjából a váltókar helyén a menürendszer vezérlőtárcsája, de a haptikus visszajelzések ellenére is kissé körülményes használni. Fontos tudni, hogy ez még nem az A-osztályból ismert új MBUX rendszer, hanem a Comand Online frissített változata, kiviteltől függően 7, 0-10, 2 colos kijelzővel. Naná, hogy tesztautónk a legnagyobbat kapta, SD-kártyáról futó navigációval. Cikkünk folytatódik, kérjük, lapozzon!
Noha az anyagválasztásból a vak szemmel tapogatók meg nem mondanák, hogy prémiumautóban ülnek, az összeszerelésen érezni, hogy van alapja a Mercedes nimbuszának, rossz úton sincs egy fikarcnyi zörgés. El lehet férni, de a C-osztály helykínálata ma már inkább az alsó-, mint a normál középkategóriához közeli Sok kicsi rekeszt ad az utastér, de fél literesnél nagyobb palacknak már nincs helye Talán a csomagtéren látszik leginkább, hogy a C-osztályt már úriembereknek tervezték, olyanoknak, akik nem koszolják be kezüket bútorok, esetleg létra vagy egyéb, 1 méternél hosszabb tárgy szállításával. A hátsó ülés ugyanis alapáron nem dönthető és így 1 méternél hosszabb pakk egyáltalán nem tehető a csomagtérbe. Ha valaki esetleg lapra szerelt kisbútort, mondjuk komódot szállítana haza, kénytelen a kartondobozt a hátsó ülésre tenni – ott legalább beállíthatja, hogy milyen hőmérsékletű levegő fújjon rá. Ha csak normál pakk szállítása a feladat, a 475 literes csomagtér jól szolgál, 1 méteres hossza és legkeskenyebb pontján is 92 centiméteres szélessége a középkategóriában jó érték, továbbá jó hír, hogy ha csak virsli méretben, de pótkerék is jár a C-hez, így defekt esetén nem kell javítószettel vesződni.
Eközben végig teljesen nyugodtan viselkedik, az AMG Line csomaghoz tartozó sportos hangolású futómű pedig még hullámos felületű, elnyújtott kanyarban odalépve is biztosan tartja magát az íven. A számok elég meggyőzőek, viszont nem rendez nagy műsort menet közben, egyedül a műszerfalra lepillantva lehet rájönni, hogy a kényelmesnek tűnő haladás valójában már bőven túl van azon, ami közúton illendő lenne. Mindeközben a tesztkör és a fotózás után a fogyasztás 7, 2 literre adódott, korrekt adat. Az egész autó egy nagyon kellemes, jól összerakott szerkezet benyomását kelti és szerintem hasonló áron egy nagyon jó konfigurációt össze lehetne válogatni a lehetséges kiegészítők közül. Ebben a formában viszont kissé úgy érzem, hogy a szomszéd lenyűgözése volt a cél. Szinte minden látványos extrát megkapott, és persze hasznos tételek is akadnak, úgy mint a konnektivitás csomag vagy a PRE-SAFE utasvédelmi rendszer, de kisebb felnivel, állítható, komfortosabb futóművel, és az olyan, ma már elvárható tételekkel, mint a például a kormányfűtés (104000 Ft), sávtartó asszisztens (310000 Ft) vagy a Head up Display (396000 Ft) a vezető számára is még élhetőbb autó lehetne.