Lázár István gróf-kapitány volt, akinek a támogatásával megkezdték a kolostor építkezési munkálatait 1642 -ben. A kápolnák a szárhegyiek körében nagy tiszteletnek örvendtek, aminek a hatására id. Lázár István gróf már az alapítás évében, 1642 -ben P. Kolozsvári Bertalan ferences gondjára bízta a szárhegyi kápolnákat, akihez később olaszországi ferencesek csatlakoztak. 1648 -ban a szárhegyi ferencesek el kellett hagyják a kolostort és félbe kellett szakítani az építkezési munkálatokat, mivel Rákóczi György Decretuma nem engedélyezte a ferencesek számára Csíksomlyón és Mikházán kívül ferences zárdák fenntartását. 1665 -ben ifj. Lázár István a ferences rendnek adományozta a kápolnákat, valamint a kápolnákat övező területeket. 1665 -től 1669 -ig a kolostor házfőnöke P. Taploczai Görög István volt, aki az erdélyi ferences rend egy meghatározó jelentőségű elöljárója volt, valamint az ő idején épült fel a kolostor kezdetleges épülete is, a legnagyobb kápolnát kolostorrá alakította át. 1669 és 1674 között a kolostor házfőnöke a Csíksomlyóról ideérkezett P. Kájoni János volt, akinek a mellszobra megtalálható a kolostor falába beépítve.
A szárhegyi Lázár család egyik őse Rómából hazatérve, álombeli látomásra hivatkozva kápolnát építtetett a Szármány-hegyen. Az a Lázár Miklós lehetett, aki 1494-ben búcsúengedélyt szerzett a plébániatemplomnak. Lázár István 1642-ben a ferencesekre bízta a kápolnát, és P. Kolozsvári Bertalant kérte meg a kolostor megszervezésére, azonban 1646-ban a pestis elragadta őket. 1664-től, Apafi tilalma ellenére újra visszajöttek. 1665. január 5-én Lázár István végleg letelepítette a ferenceseket, akik azonnal hozzáfogtak az építkezéshez. 1675-ben a sekrestyét és a templom melletti folyósót toldják a templomhoz majd 1690-re kiépítik a zárda keleti szárnyát és tornyot is emelnek. 1707-ben Acton labanc ezredes, a gyergyói kurucok ellenállását megbosszúlva, megostromolja és felégeti a Lázár-kastélyt és a zárdát. A falu védői közül a plébánia cintermében, mintegy 150 embert legyilkoltat, akiknek csontjai a plébánia templom tornyával átellenben pihennek. 1709-ben a zárda tűzvész martalékává vált. 1749-ben, a tűzvész pusztítása után építették a ma is álló kolostortemplomot.
A Libán tető - a megkésett indulás miatt - már nem fért a programba, de így is a Görgényi havasok, Szántó hegynek nevezett részén jó nagy meredeket másztunk meg a gombáért. Gábor László polgármester úr a tuti gomba-lelőhelyeit mutatta volna meg, de a gombák látni sem akartak minket. Néhány gomba – főleg az utak mentéről, s nem a sűrűből, – azért került a kosarunkba. ibolyás rókagomba Megtaláltam életem legszebb sötét tinóruját, de akadt még céklatinóru, ibolyás és sárga rókagomba, nagy őzlábgomba, farkas tinóru, bársonyos csengettyűgomba (Pluteus plautus), légyölő- és barna galóca is. sötét tinórú élőhelyén sötét tinóru ismertetőjegyei a barna színű termőréteg A tempónkkal sajnos bajok voltak…. Szerencsére a túratársak megértették és mindig bevártak minket, nehogy nagyon lemaradjunk. A túránk kiérdemelte a legsikeresebb gombásztúra jelzőt! A kínálatunkkal megmentettük a gomba szépségversenyt, mert rajtunk kívül csak két ember tudott a másik csoportból gombát hozni a versenyre. A legszebb gombákat a túratársak nevére kiraktam az asztalra, hogy Málnási András se maradjon munka nélkül:-) Igaz a fődíjat elvitték előlünk, mert hogy tálalni is tudni kell!
Mai harangjait Temesváron öntötték, Novotny Antal műhelyében, 1929-ben szentelték fel. Az 1940-es romániai földrengés jelentős károkat okozott a kolostor északi részében. Az 1900-as évek elejéig a kolostorban egy általános iskola is működött Norma néven a ferences szerzetesek vezetésével. 1951 -ben a kolostort a szerzetesek elhagyták, a kommunista rendszer őket elhurcolta, mivel a ferences rend tevékenységét az állam betiltotta. 1951 -től a rendszerváltásig a állami hatóságok különféle célokra használták fel a kolostor épületét. 1978. július végén a Román Népköztársaság elnökének engedélyével újból visszatérhettek a ferencesek, de utánpótlás nélkül. 1978. augusztusától P. Kádár Kálmán István szerzetes vette át a zárdafőnökséget és vezette azt 1997-ig. Őt követte P. Ferencz Béla Ervin atya, aki 2013-ig főnöke a rendháznak. Napjainkban a rendházfőnöki tisztséget P. Lackó-Dávid Anaklét tölti be. 1974-től Művésztelep alakult Szárhegyen, ami 2006-ig a kolostorban is működött, napjainkban a régi, ferencesek által működtetett iskola felújított épületében található.
Szárhegyi ferences kolostor A ferences kolostor temploma a déli oldalról nézve Település Szárhegy Ország Románia Vallás keresztény Irányzat katolikus Védőszent Nagyboldogasszony Névadó Ferencesek Építési adatok Stílus barokk Építés kezdete 1642 (három alkalommal leég, majd többszor újjáépítik) Építés befejezése 1908 (mai állapotában) Rekonstrukciók évei 1642 és 1908 között több alkalommal Építtető id. Lázár István gróf Mai rendeltetése ferences kolostor Védettség állami műemléki védelem Alapadatok Torony 1 Elhelyezkedése Szárhegyi ferences kolostor Pozíció Románia térképén é. sz. 46° 45′ 05″, k. h. 25° 32′ 03″ Koordináták: é. 25° 32′ 03″ A szárhegyi ferences kolostor műemlék épület Romániában, Hargita megyében. A romániai műemlékek jegyzékében a HR-II-a-A-12853 sorszámon szerepel. Története és leírása [ szerkesztés] A kolostor Szárhegy szomszédságában, a Szármány-hegy oldalán épült fel azon a helyen, ahol a hagyomány szerint öt kereszt alakban felépített kápolna állott. A kolostor alapítója id.